Összefoglaló:

Mi az az otoszklerózis?

Mit jelent ez a fogalom? Az oto a fül görög elnevezése, a szklerózis pedig általában a szervek vagy a szövetek elmeszesedését jelenti orvosi szakkifejezéssel, így tulajdonképpen a fülben zajló csontosodási zavarról van szó. 

Ahhoz, hogy megérthessük a kórképet, először tudnunk szükséges, hogy hogyan zajlik a hang továbbítása a fülben. A hang először a dobhártyát éri el, majd a középfülből a hallócsontocskák továbbítják a belső fülbe. Útja a kalapácson, az üllőn és a kengyelen át vezet. E három csontocskának mozgásképesnek és rezgésképesnek kell lennie ahhoz, hogy továbbítani tudják a hangot. A hang a kengyelről a belső fülbe kerül. Otoszklerózis esetén éppen ez a funkció sérül meg. Ilyen esetben a kengyel becsontosodik, és mozgásképtelenné válik, melynek következménye a halláscsökkenés, lévén a belső fülben lévő csiga nem kap elég jelet.

Mi idézi elő a betegséget?

Az otoszklerózis kialakulásának oka a mai napig nem tisztázott. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek kedveznek a betegség kialakulásának.

Állhat genetikai öröklődés a háttérben, valamint érdekes tény, hogy a nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő a betegség, mint a férfiak körében. Hormonális ok is hozzájárulhat a kialakulásához, a kórkép a terhesség alatt általában súlyosbodik. Azok körében, akik átestek kanyarón, szintén nagyobb eséllyel fordul elő az otoszklerózis.

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem ismert olyan intézkedés, amellyel megelőzhető lenne az otoszklerózis megjelenése.

Milyen tünetei vannak a betegségnek?

A betegség legtöbbször egyre erősödő halláscsökkenéssel jelentkezik a 20. és az 50. életkor között. A halláscsökkenésben szenvedők mintegy 5–9 százalékánál diagnosztizálnak otoszklerózist. A vezetéses típusú halláscsökkenésben szenvedő betegeknél pedig az esetek 18-22 százalékában a csontosodás a kiváltó ok. A halláscsökkenés kezdetben legtöbbször csak az egyik oldalon jelentkezik, a betegség előrehaladtával azonban mindkét fülre kiterjedhet. Gyakran eltérő mértékben érintett a két fül, és nem jár fájdalommal. Egyes betegek azt mondják, hogy hangos környezetben jobban hallanak. A betegség további lehetséges tünetei a fülzúgás (legtöbbször a mély hangok tartományában) és a szédülés. Mivel a csontosodás hosszabb idő alatt megy végbe, előfordulhat, hogy az otoszklerózis a halláscsökkenés jelentkezése előtt évekig rejtve marad. 
Javasoljuk, hogy konzultáljon fül-orr-gégésszel. Bár a dobhártya, a középfül és a fülkürt vizsgálata során a betegség rejtve maradhat, ritka esetben az úgynevezett Schwartze-tünet (flamingó-tünet) diagnosztizálható a csontosodás jeleként. Schwartze-tünetnek nevezik a dobüreg falán lévő, a fülkürtön áttűnő rózsaszínű foltot.

A betegség kimutatása nem egyszerű, de különböző audiometrikus mérésekkel (hallásküszöb-vizsgálat, beszédaudiometria és impedancia mérések) lehetséges. Egyes esetekben további vizsgálatokra, pl. egyensúlyvizsgálatra, fülkörnyéki röntgenre vagy TCS-re is szükség van az aktív gyulladási gócok kimutatásához.

Hogyan kezelhető?

Az otoszklerózis kizárólag műtéttel kezelhető sikeresen. A gyógyulásra ilyen esetben rendkívül nagy az esély: az otoszklerózisban szenvedő betegek több mint 90 százalékának javul a hallása a műtét után, és körülbelül minden másodiknál megszűnik a fülzúgás. Ezzel szemben a gyógyszeres kezelések mindeddig kevés sikerrel jártak.

Korábban kizárólag stapedektómiát (stapes = kengyel) hajtottak végre, melynek során teljesen eltávolítják a kengyelt és a kengyel talpának egy részét. A kengyelt ilyenkor egy, az üllőhöz kapcsolódó protézissel helyettesítik. Ennek az eljárásnak stapesplasztika a neve.

Napjainkban leginkább a stapedotómiát alkalmazzák. A stapedotómia során a kengyelnek csak a felső részét távolítják el, a talp érintetlen marad. Lézersugárral vagy apró tűvel kis lyukat fúrnak a talpba, és behelyeznek egy protézist. Manapság ez a leggyakoribb műtéti eljárás, mivel kevesebb komplikációval jár. Különösen a lézeres stapedotómiát tartják rendkívül nagy pontosságúnak.

A felhasznált protézisek segítséget nyújtanak abban, hogy a csontocskák rezgései közvetlenül továbbjussanak a belső fülre. Ezzel áthidalják az eltávolított kengyelt, és a többi, egészséges hallócsontocska rezgéseit a protézis veszi át.

Az ilyen műtéti beavatkozást helyi vagy általános érzéstelenítéssel végzik. A műtét menetével és kockázataival kapcsolatban további felvilágosítást kaphat fül-orr-gégészétől.

Azok a betegek, akik csekély mértékű halláscsökkenésben szenvednek, a hallásuk javítása érdekében alternatívaként a hallókészülékek használatát is megfontolhatják. A csontosodás fokozódását ez azonban nem állítja meg, így rendszeresen ellenőrizni kell a hallást.

Összefoglalás

A fülben zajló csontosodás alapvetően jól kezelhető. Ha úgy érzi, hogy rosszabbul hall, keressen fel egy audiológust. A hallás csökkenése sok különböző betegség jele lehet, ezért annak okát mindig szakemberrel kell kivizsgáltatni.