Összefoglaló:

Hogyan épül fel a fül?

Amit a köznyelvben „fülnek“ nevezünk, tulajdonképpen a teljes hallószervnek csak egy kis része. Először csak a fülkagylót látjuk, a hallószerv nagyobb részét azonban a koponya rejti és védi. A fül a külső fülből, a középfülből és a belső fülből áll. E három részt a hallójárat köti össze egymással, és ezek továbbítják az akusztikus jeleket.

Az egyes hangok, zajok, vagy például a beszéd, amit hallunk, tulajdonképpen nem más, mint a levegő rezgése. Ahhoz, hogy a hangból adott jelentéssel bíró akusztikus információ váljon, a külső fültől a közép- és belső fülön keresztül, valamint a hallóidegen át a hallószerv minden egyes részén át kell jutnia, hogy az inger megérkezhessen az agyba.

Hogyan működik pontosan a fül?

A külső fül
A dobhártya előtti terület, vagyis a fülkagyló és a külső hallójárat együttese alkotja a külső fület. Ide érkeznek először a hanghullámok, melyek a fülkagylón keresztül jutnak a fül belsejébe.

A külső hallójárat rezonátorként működve felerősíti az ide érkező, rezgő levegőt. Az egész külső fül felépítése ugyanakkor megakadályozza, hogy a szél és az egyéb légmozgások erős zúgást okoznak, így biztosítva, hogy jobban halljunk.
A középfül
A dobhártya mögötti terület a középfül. A dobhártya egy vékony membrán, ide érkezik a hang. A finom rezgéseket három apró hallócsontocska továbbítja: a kalapács, az üllő és a kengyel – az emberi test legkisebb méretű csontjai. E csontok különleges elrendezésének köszönhetően a rezgések itt húszszorosukra erősödnek, így biztosítva, hogy megfelelően eljussanak a belső fülbe. A középfülből az Eustach-kürt (más néven fülkürt) vezet tovább az orrgarat területére. A fülkürt látja el levegővel a középfület, és egyenlíti ki a nyomást.
A belső fül
A kengyel és a következő membrán – az „ovális ablak” – érintkezési pontjánál kezdődik a belső fül. Ez utóbbiban helyezkedik el egyrészt az egyensúlyszerv, másrészt a hallócsiga, az úgynevezett cochlea. A borsószem méretű csiga ténylegesen egy csigaházra emlékeztet. Három, folyadékkal teli csatornából áll. Az egyik csatornán keresztül a folyadékhoz továbbított impulzusok eljutnak a csiga csúcsáig, majd onnan egy másik csatornán keresztül vissza. A középső csatornában található a tulajdonképpeni hallószerv, a Corti-szerv. A hallószervet több ezer apró szőrsejt borítja. A hullámmozgás frekvenciától függően változik a folyadékokkal teli csatornákban. Csak ott keletkeznek a szőrsejtek számára érzékelhető ingerületek, ahol különösen nagymértékű a mozgás. Minél mélyebbek a hangok, a hallócsiga annál mélyebb részén mozgatják meg a szőrsejteket, míg a magasabb hangok a közvetlenül a csiga elején található szőrsejteket ingerlik. Az időskori siketség egyik legfőbb oka ezeknek az apró szőrszálaknak az elhasználódása.
Ingerülettovábbítás az agyhoz
Amikor a hang eléri a belső fület, még mindig nem értelmezhető. A hanghullámok a hallóidegbe jutva elektromos jelekké válnak, melyek először az agytörzsbe kerülnek. Az ingerület továbbjut az agy érzelmi értékelésért felelős területére, ahol a hangok jelentést kapnak, ezután pedig az agykéreg a meglévő mintákhoz kapcsolja azokat. Így válik érthetővé a beszéd, így ismerjük fel a barátaink hangját, vagy így tudhatjuk, hogy veszélyben vagyunk-e.

Tehát: csak akkor hallunk, ha az egyes állomások maradéktalanul továbbítják a hangokat, és a levegőrezgések végül figyelmeztető hanggá, kellemes zenévé vagy érthető mondattá válnak.

Légvezetés versus csontvezetés

A fent ismertetett állomások a hang belső fülbe vezető úgynevezett légvezetéses útját mutatják be. A hanghullámok azonban csontvezetéssel is eljuthatnak a fülbe: ekkor a levegőmozgás kívülről éri el a koponyacsontot, és kissé megrezgeti azt. A fülben lévő folyadékok segítségével a rezgések ezen az úton is eljutnak a szőrsejtekhez. A csontvezetés azonban nem annyira hatékony, mint a légvezetés általi hallás.

Tudta?

A csontok általi hangvezetés az oka annak, hogy furcsának halljuk a hangunkat a videófelvételekről: ha így halljuk a hangunkat, azt csupán a levegő továbbítja. Ebben az esetben elmarad a csontvezetés, amelyet egyébként beszéd közben szintén hallunk.