Mi okozza hallásveszteséget?
Nem ritka, hogy a hallásproblémákkal küzdő emberek elfordulnak a barátaiktól és a családtagjaiktól, és elszigeteltté válnak. A hallás elvesztése azt jelenti, hogy nem tudunk ugyanúgy beszélgetni és kommunikálni a szeretteinkkel, ahogyan korábban. Ez rendkívül megviselheti az embert.
A leggyakoribb okok:
- Öregedés
- Hangos zajoknak való tartós kitettség
- Betegségek, például agyhártyagyulladás
- Örökletes tényezők
- Egyes orvosságok
A hallásveszteség fokozatai
A hallásveszteség különböző mértékű lehet. Az Ön hallásvesztesége teljesen eltérő mértékű lehet, mint másoké, és a következő négy kategória egyikébe tartozhat:
- Kisfokú
- Közepes fokú
- Súlyos fokú
- Hallásmaradványos állapot
Az audiológusok a hang intenzitását és a hallásveszteség mértékét decibelben (dB) mérik. Ez azt jelenti, hogy 40 dB-es hallásveszteséggel a 40 dB alatti hangok már nem hallhatók.
Ha egy érték két kategória határán van, a kettő kombinációjaként kezelik. A normális hallású ember a 20-25 decibel közötti hangokat is képes észlelni. Ha csak ennél a tartománynál erősebb hangokat hall, akkor Önnek hallásvesztesége van.
Kisfokú hallásveszteség esetén problémát okozhat a 40 decibelnél halkabb hangok észlelése. A halk beszéd, a hűtőszekrény zúgása vagy az óra ketyegése nem hallható. Ha a hallásveszteség ebbe a kategóriába tartozik, akkor még nem okoz nehézséget a hangos vagy intenzívebb magánhangzók meghallása. Azonban a lágyabb mássalhangzók közül néhány már problémát jelenthet. Ha gyakran kell arra kérnie másokat, hogy beszéljenek hangosabban, mert nem hallja őket, akkor érdemes szakemberhez fordulnia, aki elvégzi a hallásvizsgálatot. Ha tudni szeretné, milyen ez az állapot, dugja az ujját a fülébe, és figyelje meg, mit hall így az emberi beszédből.
A közepes fokú hallásveszteség egy fokozattal magasabban van a súlyossági skálán. Ilyen mértékű halláskárosodással a 40–50 decibel alatti hangok észlelése problémát okozhat. Ilyenkor már nemcsak a lágy mássalhangzók, hanem a magánhangzók is nehezen kivehetővé válnak. A mérsékelt hallásveszteségben szenvedők hallókészülék nélkül is hallanak ugyan, de gyakran nem értik meg a beszédet. Ebben a szakaszban a legtöbb páciens már túljut a tagadás fázisán, és felismeri, hogy súlyos hallásproblémája van.
Ebben a szakaszban hallókészülék nélkül már nem hallja a beszédet. Komoly frusztrációt okozhat, hogy még hallókészülékkel sem mindig érti meg, amit mások mondanak. Ezen a hangerő növelése sem javít. Ilyen mértékű halláskárosodással a 50–70 decibel alatti hangok észlelése problémát okozhat.
Súlyos fokú hallásveszteség esetén nem észleli a 70–90 decibel alatti hangokat. Előfordulhat, hogy még a telefon csengését sem hallja. A jobb életminőséghez elengedhetetlen a hallókészülék vagy a cochleáris implantátum. Ha még nem tette meg, forduljon szakemberhez, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.
Ebben a stádiumban csak a 90 decibelnél erősebb hangokat hallja. Még a nagyon erős zajokat, például a repülőgépek motorját sem észleli. A kritikus hallásveszteség nagyon súlyos állapot, és ebben a helyzetben az érintett gyakran kénytelen szájról olvasni, hogy kommunikálni tudjon másokkal. Ezen a ponton a hallókészülék is csak részleges javulást kínál, elősegítve a környezet hangjainak észlelését és bizonyos mértékben a szóbeli kommunikációt.
Ha saját magán vagy a környezetében valakin a hallásveszteség tüneteit fedezi fel, végeztessen hallásvizsgálatot szakemberrel. Csak képzett hallásgondozó szakember képes szakszerűen elvégezni a vizsgálatot, értelmezni az eredményeket és meghatározni a kezelés optimális módját.