H-P: 8:00-17:00 06 80 182 182
Online hallásteszt
Tesztelje hallását online hallásvizsgálatunkkal. A teszt csak pár percet vesz igénybe, és előzetes értékelést kaphat arról, hogy milyen a hallása.

Nem létező zajokat hall? Sípoló, csengő, zúgó, sziszegő vagy kopogó hangot hall a fülében – látszólag minden ok nélkül? A fülzajok minden második ember életében legalább egyszer jelentkeznek. De minden ötödik esetben tartóssá válik a fülzúgás. A probléma a következő: akármilyen valósnak is tűnnek a zajok az érintett számára, a fülzúgás egyfajta „fantomjelenség”, amely ellen nehéz tenni. De tulajdonképpen mi is a fülzúgás? Elmúlik magától? Gyógyítható? Vagy meg kell tanulnunk együtt élni vele? A válaszok mellett itt számos hasznos tippel is szolgálunk.

Mi a fülzúgás, és hogyan lehet felismerni?

A fülzúgás külső hangforrás nélkül jelentkező fantomzaj. Még ma is rejtély a tudomány számára, hogy hogyan alakul ki a belső fülben és az agyban. Az viszont biztos, hogy a fülzúgás tulajdonképpen nem megbetegedés, hanem egy tünet.

A fülben hallott zaj hangzása, hangmagassága, hangereje és észlelésének mértéke páciensenként különböző. Olykor csak az egyik fülben észlelhető, máskor pedig egészen a fej középtáján. A zaj jelentkezhet időszakonként, hullámokban, vagy akár tartós is lehet – és az érintett nem tudja kizárni a tudatából. A fülzúgás nagyon gyakran együtt jelentkezik a hallásveszteséggel.

A fülzúgás ártalmas?

Szűkebb orvosi értelemben véve nem. Az állandó zajterhelés azonban idővel megviselheti a pszichét. Néhány érintett soha véget nem érő tortúraként éli meg a fülzúgást: nappal zavarja a koncentrációt, éjjel pedig nem lehet tőle aludni.

Ennek oka a következő: amennyiben az érintett veszélyesnek tartja a fülzajt, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonít neki, a limbikus rendszerben (amely az érzelmek feldolgozásáért felelős az agyban) emocionális erősítő mechanizmusok lépnek működésbe, melyek egy ördögi kört indítanak be.
Így az érintett tulajdonképpen álladóan a tudatában van a fülzúgásnak.
 
Ugyanakkor messze nem minden érintett szenved a fülzajoktól. A fülzúgás két fajtája különböztethető meg: a kompenzált és a dekompenzált fülzúgás:
Kompenzált fülzúgás
kompenzált fülzúgást az érintett nem érzi különösebben zavarónak. Ideális esetben a fülzaj az idő nagy részében szinte teljesen kizárható.
Dekompenzált fülzúgás
dekompenzált fülzúgás ezzel szemben mindig jelen van, ezért komoly pszichés megterhelést jelent. Ezáltal közvetlen negatív hatása van az életminőségre. A dekompenzált fülzúgás így például alvászavarokhoz, stresszhez, szorongáshoz, depresszióhoz és szociális elidegenedéshez vezethet. Néhány páciensnél a fantomzaj ráadásul fej- és fülfájást, szédülést és izommerevséget is előidéz.

Milyen sokáig tart a fülzúgás?

A fülzúgás egészen hirtelen is felléphet, és azonnal meg is szűnhet. De eltarthat akár hónapokon keresztül is – vagy akár egy életen át. A fülzúgásnak általában három típusát különbözteti meg az orvostudomány:
  • Akut fülzúgás: Kevesebb mint három hónapig tart, majd spontán megszűnik. Adott esetben gyógyszeres kezelés is segíthet.
  • Szubakut fülzúgás: Háromtól tizenkét hónapig tartó időszakban újra és újra fellép. A gyógyszeres kezelés és/vagy feszültségoldó gyakorlatok javíthatnak a helyzeten.
  • Krónikus fülzúgás: A panaszok több mint tizenkét hónapon át jelentkeznek. Terápiás és gyógyszeres kezelés nélkül csak ritkán szűnnek meg.

Hogy alakul ki a fülzúgás?

Még ha az érintetten kívül más nem is hallja a zajt, és az orvostudomány a bevett módszerekkel nem is tudja diagnosztizálni, a szubjektív fülzúgás nem hallucináció vagy képzelt betegség. A fantomzaj kialakulása ugyanakkor a mai napig nem tisztázott teljesen. Számos elmélet létezik ugyan, bizonyítani azonban még egyiket sem tudták.
 
Egy dolog azonban biztos: a tartós fülzaj csak nagyon ritkán lép fel minden ok nélkül. A fülzúgás leggyakoribb kiváltó okai között a sérülések, a megbetegedések és az anatómiai elváltozások szerepelnek.

A fülzúgás legfontosabb kiváltó okai a következők:

Belső fül

A fülzúgás kiváltó oka kialakulhat a belső fülben akusztikus trauma, hallásvesztés vagy időskori nagyothallás következtében. A tudósok szerint a csigában található érzősejtek károsodása után bizonyos hangok már csak halkan vagy egyáltalán nem  kerülnek továbbításra az agy felé. Az agy hallóközpontja ilyenkor megpróbálja ellensúlyozni a hiányzó frekvenciákat, és „hangosabb üzemmódra vált“ – még akkor is, ha egyáltalán nem hallunk semmilyen hangot. Ezért a fülzúgás hangja ironikus módon gyakran pontosan megegyezik azokkal a frekvenciákkal, melyeket az érintett már csak rosszul vagy egyáltalán nem hall.

Középfül

szubjektív fülzúgás kívülről nem mérhető. Ezért legtöbbször az orvos is nehezen tudja meghatározni a pontos kiváltó okot, ami tovább nehezíti a kezelést. A kiváltó ok a fül legkülönfélébb területein rejtőzhet, sőt előfordulhat, hogy az idegekben, sőt az agyban található. Akkor is kialakulhat, ha a hallójárat eltömődik.
  • A belső fülben a fülzúgás kialakulhat akusztikus trauma, hallásvesztés vagy időskori nagyothallás következtében . A tudósok szerint a belső fül károsodása következtében bizonyos hangok már nem kerülnek továbbításra az agy felé. Ennek következtében az agy úgy próbálja kompenzálni a hiányzó hangokat, hogy saját maga generálja őket. Ebben az esetben az érintett gyakran pont olyan hangot hall a fülében, amelyet a nagyothallás miatt már nem hallhat.
  • A középfülben a kiváltó ok lehet a dobhártya károsodása , de gyulladás is előidézheti.
  • Néhány páciensnél a fülzúgás hibás agyi működésre vezethető vissza. Ezekben az esetekben a fülzúgás még akkor sem szűnik meg, ha elvágják a hallóideget. A hibás működés oka csak ritkán ragadható meg, hátterében olykor agyhártyagyulladás vagy agytumor állhat. A fülzúgás olykor lelki okokra is visszavezethető.

Az agy

Néhány páciensnél a fülzúgás hibás agyi működésre vezethető vissza. Ezekben az esetekben a fülzúgás még akkor sem szűnik meg, ha elvágják a hallóideget. A hibás működés oka csak ritkán ragadható meg, hátterében olykor agyhártyagyulladás vagy agytumor állhat.

Objektív fülzúgás

Ezzel szemben a ritkán előforduló objektív fülzúgás esetében a fül-orr-gégész speciális vizsgálati eszközök segítségével detektálni tudja a fülzajokat. Ebben az eseten a panaszokat legtöbbször a belső fül vérereinek anatómiai elváltozása vagy a középfül zavara okozza.
 
Az objektív fülzúgás általában más betegség, például a morbus Menière (a belső fül szédüléssel, rosszulléttel és nagyothallással járó betegségének) kísérőjelensége. Az ilyen jellegű fülzúgás gyógyszeresen vagy műtéti beavatkozással kezelhető.

Az objektív fülzúgás jellemző ismertetőjelei:

  • Ha a fülzaj a pulzus ritmusával szinkronban jelentkezik, az a belső fül érszűkületére utalhat. Jobb esetben azonban pusztán a hallójárat dobhártyához közeli részének szennyeződéséről van szó.
  • Kattogó fülzajhoz vezethet.
  • Ha a fülzúgás hangja a légzéstől függ, akkor okozhatja a fülkürt (Eustach-kürt) hibás elzáródása. Ez a mintegy 4 cm hosszú csövecske köti össze a fület a gégegarattal.
  • Csikorgó és őrlő hangokat az állkapocsízület megbetegedései és kopása okozhat.

Mik a fülzúgás legfontosabb kiváltó okai?

Stressz
Amit korábban csak sejtettek, mára már bizonyosság: a stressz hozzájárul a fülzúgás kialakulásához. A tanulmányok kimutatták, hogy a hallásvesztéstől és fülzúgástól szenvedő páciensek panaszaik jelentkezése előtt gyakrabban voltak erős stressznek kitéve, mint az egyéb fül-orr-gégészeti megbetegedésben szenvedők. A fülzúgás különösen sok esetben áll kapcsolatban a családi és munkahelyi gondok okozta tartós és krónikus stresszel – vagy gyakran traumatikus élmények, például a családban történt haláleset következménye.
Gyógyszerek
A kellemetlen fülzaj egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet. Különösen bizonyos fájdalomcsillapítók, reuma és malária elleni készítmények, illetve antidepresszánsok válthatják ki a fülzúgás tüneteit. Felmerült már a gyanú egyes magas vérnyomás elleni készítményekkel, többek között ACE-gátlókkal és bétablokkolókkal kapcsolatban is.
Zaj
A fülzúgás leggyakoribb kiváltó oka a fül hangos zajokkal történő túlterhelése. Ilyen esetben az idő döntő tényező: aki éveken át rendszeresen és megfelelő hallásvédelem nélkül tartózkodik zajos környezetben (munkahelyi vagy közlekedési zajban, ill. hangos zene mellett), annál jóval magasabb a fülzúgás kialakulásának kockázata. Ugyanez igaz az akusztikus traumát elszenvedő betegekre is.
Élvezeti szerek
Egyes szakértők szerint az alkohol és a nikotin is kedvezhet a fülzúgás kialakulásának. Korábban ugyanezt gyanították a koffeinről is. Időközben azonban olyan tanulmányok jelentek meg, melyek arra engednek következtetni, hogy a nagymértékű kávéfogyasztás inkább csökkenti a fülzúgás kockázatát.

Mit tegyek, ha engem is érint a fülzúgás?

A hirtelen fellépő, zavaró fülzajok a legtöbb esetben maguktól megszűnnek. Gyakran elég, ha a beteg egy kis ideig kíméli magát és a hallását. De mit tegyünk, ha a fülben hallható sípolás és zúgás egyszerűen nem szűnik meg?
 
Fontos: ha a fülzúgás 24 óra elteltével sem szűnik meg, keressen fel egy szakembert. Akut fülzúgás esetén minél hamarabb cselekszik, annál jobbak a gyógyulási esélyei – és annál biztosabban tudja megelőzni a krónikus fülzúgás kialakulását.

A fülzúgás kezelésével és terápiájával kapcsolatban itt találhat meg még több információt: Fülzúgás – megelőzés és kezelés

Kihez forduljak?

A legmegbízhatóbb tájékoztatást és a legszakszerűbb segítséget fül-orr-gégész szakorvosától vagy audiológusától kaphatja meg. A fülzúgás típusától és mértékétől függően a fül-orr-gégész szakorvos személyre szabott kezelési tervet állít fel, és ennek alapján megteszi a szükséges terápiás intézkedéseket.

A hallókészülék fülzúgás esetén is segíthet. Ismerje meg közelebbről a hallókészülékek különböző fajtáit.

További témák

A fülzúgás megelőzése és kezelése
A hallókészülékek fajtái
Weboldalunkon sütiket használunk. A sütik felhasználásáról, kérjük, olvassa el Sütiszabályzatunkat. Sütikkel kapcsolatos általános információkért látogasson el a: www.allaboutcookies.org weboldalra.