Hallás

Online hallásteszt Hallásveszteség Fülzúgás Szakértelem

Nagyothallás

Hallásveszteség – nagyothallás

Online hallásvizsgálat Időpont egyeztetése

Milyen jól hall?

Tesztelje hallását online hallásvizsgálatunkkal. A teszt csak pár percet vesz igénybe, és előzetes értékelést kaphat arról, hogy milyen a hallása.

Kipróbálom most

A szem mellett a fül a legfontosabb érzékszervünk. A hétköznapi kommunikáció során túlnyomó részben a hallásunkra hagyatkozunk. Ennél sokkal többet köszönhetünk viszont a hallás képességének: a hallásunk megbízhatóan figyelmeztet bennünket a veszélyekre. Ráadásul egy sor élvezettel is megajándékoz bennünket: megnyitja számunkra a zene világát, vagy akár a természet hangjait – például a madárcsicsergést vagy a fák susogását. Éppen ezért jár súlyos következményekkel a halláscsökkenés mindennapi életünk szempontjából. De hogyan is alakul ki a hallásveszteség? Milyen változások történnek a fülben? És mi okozhatja ezeket? Itt minden lényeges kérdésre megtalálja a választ a nagyothallással és a hallásveszteséggel kapcsolatban. Kezdjük a jó hírrel: teljes hallásveszteség, illetve siketség csak nagyon ritkán fordul elő. A legtöbb hallásprobléma hatása enyhíthető, vagy akár egyenesen kiküszöbölhető egy hallókészülék segítségével. Fedezze fel, hogyan.

Áttekintés:

Az első jelek
Mi történik a hallásveszteség esetén?
Mit tehetünk ellene?
Hallásvesztés és fülzúgás – a stressz következményei?
Miért romlik a fülünk a kor előrehaladtával?
A gének a felelősek?
Hogyan előzhetjük meg a hallásveszteséget?
Játékos agytorna zeneterápiával
A nagyothallásról számokban
Miért egyre gyakoribb a nagyothallás?
A halláscsökkenés minden típusán segít a hallókészülék?
Az enyhe hallásveszteségen is segít a hallókészülék?

Az első jelek

A hallásveszteség ritkán lép fel hirtelen. A hallásproblémák általában észrevétlenül, hosszú idő alatt alakulnak ki – ezért eleinte gyakran nem ismerik fel őket. Ennek az az oka, hogy az érintett fokozatosan hozzászokik a hallás kezdődő gyengüléséhez. Mivel az agy sokáig kompenzálni tudja a gyengülő hallást, a hétköznapokban eleinte szinte semmilyen hátrány nem észlelhető.

Ugyanakkor egy bizonyos ponton túl a hallásproblémák hatása már nem ellensúlyozható minden további nélkül. Ezt gyakran előbb észleli az érintett környezete, mint maga az érintett, aki még meg van győződve róla: „Semmi baj a hallásommal!“

Gyakran sokáig még azok az érintettek sem tesznek semmit, akik tudatában vannak annak, hogy már nem egészen tökéletesen hallanak. „Elboldogulok még!“ – mondogatják maguknak, és egyre csak halogatják az audiológusnál vagy a fül-orr-gégésznél végzett hallásvizsgálatot. Ugyanis egyáltalán nem olyan egyszerű felismerni – hát még magunknak beismerni – saját hallásproblémánkat.

A probléma a következő: aki túl sokáig vár, annál komolyabb következmények léphetnek fel. A kutatók kimutatták, hogy agyunk körülbelül hét év elteltével bizonyos hangokat egész egyszerűen „elfelejt” meghallani. Később, mikor ezeket a zajokat a hallókészülék ismét hallhatóvá teszi, agyunk már nem képes őket megfelelően értelmezni, és ezért gyakran túl hangosnak és kellemetlennek érzékeljük őket – még akkor is, ha csupán olyan ártalmatlan hangokról van szó, mint a falevelek susogása vagy a szomszéd kert zajai.

A következő három kérdés megválaszolása segíthet kideríteni, hogy hallási nehézségekkel küzd-e:

Túl hangosnak hallja a mély háttérzajokat?

Hirtelen szokatlanul hangosnak érzékeli a mély, búgó hangokat? Például a zárt ablakon beszűrődő közlekedési zajokat? Vagy éppen a hűtőszekrény zúgását? Ha a válasz igen, az hallásproblémára utalhat.

Nagyon hangosan szól a televíziója?

Ha a környezete felhívja a figyelmét arra, hogy a televízió vagy a rádió hangereje túl nagy, akkor érdemes komolyan venni őket. Hiszen ez utalhat arra is, hogy kezdődő hallásveszteségben szenved.

Megerőltetőnek érzi a társalgást?

„Ha minden beszélgetés során erősen koncentrálnom kell a partneremre, illetve partnereimre, akkor hamar frusztráltan érzem magam. Ha folyamatosan attól félek, hogy hibázom, az csak ront a helyzeten.” Ez az ún. koktélparti effektus, amely a kialakuló nagyothallás egyik fontos korai tünete.

Itt olvashat utána részletesebben annak, hogy hallókészülékre van-e szüksége.

Mi történik a hallásveszteség esetén?

A hallásveszteség hátterében meghúzódó okok bonyolult és érzékeny hallószervünk különféle pontjain keresendőek: a külső fülben, a középfülben, a belső fülben vagy akár a hallóidegben. A hallásveszteség nem mindig a korral jár. Kiválthatja erős hanghatás, fertőzés, mérgezés vagy sérülés, de lehet örökletes is.

Kezdetben többnyire a magasabb frekvenciákat érinti. Mivel ezek fontos szerepet játszanak az ún. zöngétlen mássalhangzók (f, sz, p, t) hallásában, a hallásveszteség gyakran már a korai szakaszban is zavarja a beszédértést. A halláscsökkenés fajtájától függően ehhez egyéb tünetek is társulhatnak, például fülzúgás, zajérzékenység vagy szédelgés. A hallásveszteség szinte minden esetben tartós. Sokszor pedig nehéz előre megmondani, hogy miként fog alakulni a továbbiakban.

Sok érintett nincs tudatában annak, hogy a kezeletlen hallásveszteség előbb vagy utóbb kihat a pszichére és az életminőségre is. A kezeletlen halláscsökkenéssel élők gyakran krónikus fáradtságra panaszkodnak. A társalgás olyannyira megerőltető lehet a számukra, hogy inkább kerülik a társas érintkezést, és egyre visszahúzódóbbak lesznek. Ez az önkéntes elszigeteltség pedig gyakran végzetes következményekkel járhat. A kutatások kimutatták, hogy a demencia kialakulásának valószínűsége sokkal magasabb a hallásveszteséggel élő idősek körében, mint az ép hallásúak esetében.

Mit tehetünk a hallásveszteség ellen?

Az, hogy a hallásveszteség hallókészülék segítségével ellensúlyozható vagy mérsékelhető-e, a hátterében meghúzódó okoktól függ. Szerencsére az esetek többségében van mód erre. A környezeti zajok erősítése és modulálása során a hallókészülék figyelembe veszi, hogy a fejünkben található hallóközpont hogyan dolgozza fel a zajokat és a hangokat. Így a modern technológia segítségével újra könnyebb és kényelmesebb lesz a hallás.

A digitális technológia segítségével például szétválaszthatók egymástól a beszédhangok és a háttérzajok, így egy nagyothalló könnyebben megérti az elhangzottakat, és jobban tud a beszélgetésre koncentrálni. Ezen túlmenően úgy ellensúlyozza a halláscsökkenést, hogy mindkét fül újra optimálisan együtt tudjon működni, ezáltal pedig pontosabb lesz az irányhallás, és javul a térbeli tájékozódás is. A trükk abban rejlik, hogy a füleken viselt két hallókészülék kommunikál egymással.

Hallásvesztés és fülzúgás – a stressz következményei?

A világ egyik pillanatról a másikra elhalkul az egyik fülben. Az emberi hangok és a zene hirtelen idegennek tűnik – minden úgy hangzik, mintha vattába csomagolták volna az embert. Ez a jelenség a hallásvesztés, mely minél előbb fül-orr-gégész szakorvosi kezelést igényel. Bár a pontos oka még nem ismert, van néhány olyan elméletet, amely magyarázatul szolgálhat a jelenségre. Az egyik legelfogadottabb elképzelés, hogy a belső fül hajszálereinek vérellátási zavaráról, tehát egyfajta „fülinfarktusról“ van szó. Azt feltételezik, hogy a stressz is a hallásvesztés kiváltó oka lehet, hiszen a páciensek gyakran arról számolnak be, hogy a hallásvesztést megelőzően nagymértékű terhelésnek voltak kitéve.

Minél hamarabb kezelik a hallásvesztést, annál nagyobb a teljes felépülés esélye. Bár az érintettek felénél a tünetek 24 órán belül maguktól megszűnnek, az esetek 10 százalékában következményekkel járó károsodás lép fel, például fülzúgás vagy halláscsökkenés formájában.

Miért romlik a fülünk a kor előrehaladtával?

Az időskori nagyothallás (presbycusis) kialakulása természetes folyamat. Általában 45 és 65 év között jelentkezik, de az olyan külső tényezők, mint például a zajterhelés tovább ronthatnak a helyzeten. Az időskori nagyothallás elsősorban a magasabb frekvenciákat érinti, és általában mindkét fülben jelentkezik. Oka a csigában található finom szőrsejtek károsodása, amely rontja a hallóideg felé történő jelátvitelt. Az első tünetek egyike, hogy gyakran már nem észleljük az olyan zajokat, mint a levelek susogása vagy a karóra ketyegése. Mivel az időskori nagyothallás észrevétlenül alakul ki, gyakran csak későn veszik észre.

Gyógyszeres vagy sebészeti úton nem kezelhető. A hallókészülék azonban sokat segíthet a halláscsökkenés ezen típusán is.

A gének a felelősek?

A hallásveszteség néhány típusa örökletes. Ezeket olyan génmutációk okozzák, melyek kihatnak a fül fejlődésére és működésére. Ma már tudjuk, hogy a mintegy 30 000 emberi génből körülbelül 500 befolyásolhatja a hallást. A génkutatás folyamatosan újabb eredményekre jut ezen a téren. Így például Prof. Claes Möller, a svédországi Örebroi Egyetem professzora felfedezte, hogy a módosult, illetve mutálódott gének azáltal mutathatók ki, hogy túl sok vagy túl kevés proteint állítanak elő.

A siketség valamennyi veleszületett típusának kétharmada vezethető vissza ilyen jellegű génmutációra. Az esetek fennmaradó egyharmadában pedig valamilyen szindrómáról van szó, például Usher-szindrómáról. Az ilyen esetekben a páciensek több tünet együttesétől szenvednek, melyek többek közt a látást is érintik.

A kutatók egyik legfontosabb célja az, hogy kimutassák, melyik gén milyen jellegű halláskárosodásért felelős. Ezáltal a jövőben az érintetteken génterápiával lehet majd segíteni.

Hogyan előzhetjük meg?

A halláshoz nem pusztán két jól működő fülre van szükség, hanem egy ép és „jól karbantartott” agyi hallóközpontra is. Hiszen itt, az ún. hallókéregben történik a hangingerek értelmezése, melyek aztán innen kerülnek tovább a tudatunkba. Tudta, hogy a hallás erősebben stimulálja az agyunkat, mint a látás? A probléma a következő: ha az agyunknak a meggyengült hallás következtében hosszabb időn keresztül nincs módja a „gyakorlásra“, leépülnek az idegi kapcsolatok.

Ezáltal nemcsak a hallás képességét felejti el, hanem gyorsabban is öregszik: ha 10 decibellel romlik a hallás, több mint 20 százalékkal nő a demencia kockázata. Ezt a folyamatot egyedül a megfelelő időben elkezdett, hallókészülékkel történő kezelés lassíthatja le. Az 50. életévtől ezért ajánlott évente hallásvizsgálatot végeztetni.

Játékos agytorna zeneterápiával

A zene nem csak arra tökéletes, hogy kellemes hangulatot teremtsünk és kikapcsolódjunk. A zenének gyógyító hatása is van – nemcsak a depresszió és a stressz, hanem a halláskárosodás esetében is.

Az alapelv a következő: a zene, a nyelv, a ritmus, a hangmagasság és a hangszín összetett egysége jótékony hatással van a beszédértésre és a kommunikációs készségre.

A halláscsökkenéssel élők számára gyakran nehézséget okoz, ha háttérzaj mellett kell követniük a beszélgetést. A zeneterápia során pontosan ezt gyakorolhatják játékos formában. A hallásveszteséggel élők számára a zene a „viszonthallás öröméhez“, és ezáltal a jobb életminőséghez vezető utat jelentheti.

A nagyothallásról számokban

Németországban 15 millióan élnek halláskárosodással – tehát majdnem minden ötödik ember
Világszerte körülbelül 1,1 milliárd embert érint a hallásveszteség, tehát a Föld lakosságának mintegy 16 százalékát
1000 újszülöttből 1-2 szenved nagyobb mértékű nagyothallásban
A 60 év felettiek körében minden harmadik embert érint a hallásveszteség
A halláscsökkenéssel élők egyharmada nyugdíjas
A hallásveszteséggel élők 65 százaléka csekély mértékben nagyothalló, 30 százalékuk hallásvesztesége közepes mértékű, 5 százalékuk pedig súlyos, nagyfokú hallásveszteségben szenved
Öt olyan emberből, akin segíthetne egy hallókészülék, mindössze egy visel hallókészüléket
A halláscsökkenés által érintett emberek átlagosan 10 évet várnak, amíg tesznek valamit ellene

Az adatok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definícióján alapulnak, mely szerint minden legalább 25 dB halláscsökkenéssel élő személy halláskárosodottnak számít.

Miért egyre gyakoribb a nagyothallás?

Világszerte egyre többen szenvednek hallásproblémáktól. A járványszerű jelenség okai közvetlenül összefüggnek a modern civilizációval és életvitellel. A legfontosabb tényezők a következők:

Életkor

A modern orvostudománynak és a javuló életszínvonalnak köszönhetően a várható élettartam egyre nő. Az emelkedő életkor azonban növeli a nagyothallás kialakulásának valószínűségét is. A 70 év felettiek körében minden harmadik ember érintett.

Városi életmód

Zajos közlekedés és építkezések, ipartelepek, hangos zene és figyelmeztető jelzések: csak néhány azok közül az állandó zajforrások közül, melyek körülvesznek bennünket a városban. A fiatalok gyakran még tovább terhelik a hallásukat a fejhallgatóból szóló hangos zenével. Ez az állandó lárma végzetes következményekkel járhat az ember hallására nézve. A belső fül érzékeny érzősejtjei ugyanis így soha nem tudnak regenerálódni, ezért idő előtt elhalnak.

Nem megfelelő hallásvédelem

Az egyértelmű zajvédelmi előírások ellenére Németországban nap mint nap több ezer ember teszi ki magát káros zajszintnek megfelelő védelem nélkül – mind a munkahelyén (pl. a gépek zajának), mind pedig szabadidejében (pl. a hangos zenének). Ezek során viszont rendkívül egyszerűen lehetne a káros zajszinttel szemben védekezni.

A halláscsökkenés minden típusán segít a hallókészülék?

A legtöbb hallásveszteséggel élő helyzetén javít, ha hallókészüléket kap. Ugyanakkor a halláscsökkenés nem minden formáját lehet hallókészülék segítségével ellensúlyozni.

Általában a hallásveszteség három alapvető fajtáját különböztetik meg:

a vezetéses halláscsökkenést,
a percepciós halláscsökkenést és
a szenzorineurális halláscsökkenést.

Fontos tipp: Ha az utóbbi időben úgy érezte, hogy hallása már nem olyan jó, mint korábban, ne halogassa sokáig a dolgot: keressen fel egy fül-orr-gégész szakorvost vagy egy audiológust. Hiszen mindegy, hogy mi okozza a hallásveszteséget: a korai diagnózis döntő jelentőségű.

A vezetéses halláscsökkenés esetében általában a külső vagy középfül eltömődéséről, illetve gyulladásáról van szó. A kiváltó októl függően segíthet a gyógyszeres kezelés, a fülmosás vagy a sebészeti beavatkozás.

A percepciós halláscsökkenés esetében a jelek agyi feldolgozásának zavaráról van szó. Az érintett, bár hallja a hangokat, nem tudja őket megfelelően értelmezni. Ez a probléma rendkívül nehezen kezelhető terápiás úton.

A leggyakoribb azonban a szenzorineurális halláscsökkenés. A kiváltó ok a belső fülben, a csiga területén (sérült érzősejtek) vagy – ritkább esetben – a hallóidegben keresendő. Habár a hang eljut a belső fülbe, onnan nem jut tovább megfelelően.

A szenzorineurális halláscsökkenés esetében jó hír, hogy a legtöbb esetben egy korszerű hallókészülék segítségével ellensúlyozható. Ezáltal a hallóképesség érezhetően javul.

Az enyhe hallásveszteségen is segít a hallókészülék?

A legtöbb hétköznapi zaj – a beszéd, a zene vagy a telefoncsörgés – az 500 és 3000 hertz (Hz) közötti frekvenciatartományban van. Ha a hallásgörbe ebben a tartományban a 25 decibeles (dB) küszöbérték alá esik, akkor ún. kismértékű halláscsökkenés áll fenn. A korszerű hallókészülékek használata már ebben a tartományban is javallott, hiszen érezhetően javítják a hallóképességet.

A hallókészülékkel történő rehabilitáció azonban akkor is hasznos lehet, ha a halláscsökkenés, bár még nem éri el a fent említett indikációs határt, pszichés terhet jelent az érintett számára. Ezért nem csak a halláscsökkenés mértékét kell figyelembe venni, hanem a páciens egyéni, szubjektív hallásérzetét is.

Az audiológussal közösen tesztelhetik is a hallókészülékeket. Itt tájékozódhat arról, hogy hogyan szokhatja meg könnyen és gyorsan a hallókészüléket.

További témák

Mi a hallásvesztés?

Tudjon meg többet

Új hallókészülék – hogyan tovább?

Tudjon meg többet

Weboldalunkon sütiket használunk. A sütik felhasználásáról, kérjük, olvassa el Sütiszabályzatunkat. Sütikkel kapcsolatos általános információkért látogasson el a: www.allaboutcookies.org weboldalra.