H-P: 8:00-17:00 06 80 182 182
Online hallásteszt
Tesztelje hallását online hallásvizsgálatunkkal. A teszt csak pár percet vesz igénybe, és előzetes értékelést kaphat arról, hogy milyen a hallása.

Az egyik pillanatban még rendesen hallja a világ zajait, a következőben viszont hirtelen minden olyan lesz, mintha vattába csomagolták volna az embert – a hirtelen hallásvesztés legtöbbször minden előjel nélkül lép fel. Ezért különösen fontos, hogy a páciensek megfelelő tájékoztatást kapjanak a kiváltó okokról, a tünetekről, a diagnózisról és a kezelésről. Itt megtalálhatja a választ minden gyakran felmerülő kérdésre.

Mi a hallásvesztés?

Az érintettek minden nyilvánvaló külső ok nélkül, hirtelen fellépő halláscsökkenéstől szenvednek. Ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor a nagyothallás egyik fajtájáról van szó. A hangok hirtelen már nem alakulnak át a fülben az agy számára értelmezhető idegi impulzusokká, mint az ép hallás esetében.

A tünetek gyakran csak az egyik fülön jelentkeznek, és nem járnak fájdalommal. A hallásveszteség lehet olyan csekély mértékű, hogy az érintett észre sem veszi. De akár olyan nagyfokú is lehet, hogy teljes siketséget eredményez. Az akut hallásveszteség bárkinél felléphet.
Nő telefonál

Honnan lehet felismerni a hallásvesztést?

Vannak olyan jellemző tünetek, amelyek alapján felismerhető a hallásvesztés. Egyik pillanatról a másikra jelentkező nagyothallás vagy „téves“ hangérzékelés lép fel. Az ember csak az egyik fülén hallja a környezetét, vagy éppen mindkét fülén, de halkabban. A hangok és a zene hirtelen másképp vagy szokatlanul hangzanak. Mindennek olyan hangja lesz, mintha az embert vattába csomagolták volna. Az is előfordulhat, hogy az ember hirtelen duplán hallja a hangokat.
Esetleg már nem tudja egyértelműen megmondani, hogy melyik irányból érkezik a hang. A hallásvesztésben szenvedők gyakran fátyolos érzésre panaszkodnak a fülkagyló tájékán, vagy nyomást éreznek a fülükben. Olykor fülzajok, például fülzúgás is fellép. Ritkább esetben a hallásveszteséget szédülés is kíséri.
 

Mi okozza a hallásvesztés kialakulását?

Bár a pontos oka még nem ismert, van néhány elmélet, amely megmagyarázhatja a jelenséget. Az orvosok úgy vélik, hogy a probléma hátterében a belső fül hajszálereinek vérellátási zavara állhat, ezért a betegséget gyakran „fülinfarktusnak“ is nevezik. Egy másik elképzelés szerint a jelenséget gyulladás (pl. középfülgyulladás) vagy vírusok okozzák. A gyulladás következtében megdagadhatnak a hallószerv körüli szövetek, ami hátrányosan érintheti a hallóképességet.
Bizonyos vírusok az idegeket is megtámadják. Ha a hallóideget is érintik, károsodhat a hallóképesség. Egyesek szerint a stressz is egy lehetséges kiváltó ok, de legalábbis kedvez a betegség kialakulásának. A páciensek gyakran arról számolnak be, hogy a tünetek jelentkezése előtt nagymértékű stressznek voltak kitéve. A stressz néhány embernél negatív hatással van a testi funkciókra is, ami természetesen a rendkívül érzékeny fület is érintheti.

Mi a teendő hallásvesztés esetén?

A „fülinfarktus“ évente 100 000 emberből mintegy 40–100-at érint. Ez azt jelenti, hogy a hallóképesség egyik pillanatról a másikra – legtöbbször az egyik fül esetében – erősen romlik. Az eltompult hallástól (mintha vattán keresztül érzékelné az ember a hangokat) a fülzajokon (például a fülzúgáson) át egészen a teljes siketségig bármi előfordulhat. Az alábbiakban összegyűjtöttük Önnek, hogy milyen terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, illetve mikor ajánlott feltétlenül orvoshoz fordulni.

Lépni vagy kivárni?

Bár a hallásvesztés orvosi szempontból nem feltétlenül számít vészhelyzetnek, azért ajánlott előrelátóan cselekedni. Amennyiben az itt bemutatott tünetek valamelyikét vagy együttesét észleli, forduljon fül-orr-gégész szakorvosához. A normál hallóképesség az esetek kb. 50 százalékában 24–48 órán belül helyreáll. Ugyanakkor minél kisebb intenzitású a hallásveszteség, és minél rövidebb ideig áll fenn, annál biztosabb felépülést ígér a terápia.

A kortizon és társai: az elérhető terápiák

Fontos tudni, hogy nincs egyedüli „bevált“ kezelés. Három terápiás forma azonban sikeresnek bizonyult a korábbi tapasztalatok alapján.
Kortizon
Ez az infúzió, illetve tabletta formájában beadott gyulladáscsökkentő megszüntetheti a belső fül gyulladás okozta duzzanatait, melyek a panaszokért felelhetnek.
Dobüregbe adott injekciós kezelés
A kortizon célzott alkalmazása érdekében a magas koncentrációjú hatóanyagot közvetlenül a kívánt alkalmazási területre juttatják. Egy rendkívül finom tű segítségével az orvos közvetlenül a középfülbe tudja fecskendezni a kortizont.
Infúziós kezelés
Szintén hatásosnak bizonyult az olyan szerekkel történő kezelés, mint a hidroxietil-keményítő (HES), amely javítja a belső fül keringését és vérellátását.

Milyenek a kilátások a javulásra?

Az említett terápiás formák segítségével végzett kezelés révén jó eredményeket lehet elérni, a hallóképesség pedig a legtöbb esetben szinte maradéktalanul helyreállítható. Az érintettek mintegy 10–20 százalékánál azonban visszamarad valamilyen fokú halláscsökkenés. Ebben az esetben a zavar hallókészülék segítségével ellensúlyozható.

Hogyan vizsgálja ki a fül-orr-gégész a hallásvesztést?

A diagnózist kizárásos elven állítják fel: a diagnózis felállítása előtt kizárnak minden lehetséges megbetegedést, amely a fület érintheti. Az orvos általában a beteg alapos kikérdezésével kezdi a vizsgálatot. Mikor jelentkezett a hallásveszteség? Mik a tünetek? Volt-e nagyobb zajnak kitéve a páciens? Volt-e valamilyen korábbi megbetegedése (pl. diabétesz)? Milyen gyógyszereket szed? Ki van-e téve stresszhatásnak?
Ezt követi a fül tükrözéses vizsgálata (otoszkópia), mellyel megállapítják, hogy a hallásveszteséget nem a hallójárat elzáródása vagy a dobhártya sérülése okozza-e. A további vizsgálati módszerekről az orvos dönt a saját belátása szerint. Előfordulhat, hogy különféle hallásvizsgálatokat végez, teszteli az egyensúlyérzéket és megméri a vérnyomást. A vizsgálatok általában nem járnak fájdalommal.

Megelőzhető a hallásvesztés?

Amennyiben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a betegség kiváltó oka vérellátási zavar, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak a megelőzésére, mint a szívinfarktus esetében. Egészséges életvitelt kell folytatni. Ez azt jelenti, hogy kerüljük a stresszt, ügyeljünk az egészséges táplálkozásra és a megfelelő mértékű testmozgásra, hiszen a magas vérzsírszint negatívan befolyásolja a vérellátást. A nikotin szintén káros hatással van az erekre, ezért ajánlott felhagyni a dohányzással.
Ezen túlmenően kerüljük a szélsőséges zajterhelést. Ha tartósan magas zajszintnek vagyunk kitéve, például egy koncerten vagy egy diszkóban, ajánlott megfelelő hallásvédelmet alkalmazni. Ha például munkahelyünkön hosszú időn keresztül zajnak vagyunk kitéve, a fül optimális megóvása érdekében célszerű egyedi hallásvédő eszközöket készíttetnünk.

Geers hallásgondozási program Hallásgondozási program

További témák

Hallásveszteség – nagyothallás
Hogyan végeztethetek hallásvizsgálatot?