Mit hallunk?

Diagram - A fül érzékenységeMi, emberek, nem csupán zajokat, sokkal inkább frekvenciakombinációkat, azaz hangmagasságokat, valamint ezek hangnyomásszintjét halljuk. A következő kifejezések fontosak a hallással kapcsolatban:

Frekvencia, mértékegysége a Hertz (Hz) – megadja, hogy másodpercenként hány rezgés éri a fület. Az emberi hallószerv különböző állomásai feldolgozzák ezeket a rezgéseket. Az ember átlagosan 20 és 20 000 Hertz közötti frekvenciatartományban hall. A legkellemesebb az 500 és 4000 Hertz közötti tartomány. Ebben a tartományban van például az emberi beszéd és a zene (természetesen hangerőtől függően).

Hangnyomásszint, mértékegysége a decibel (dB), – megadja, hogy a hanghullámok milyen nyomással érik el a dobhártyát. Minél magasabb ez az érték, annál hangosabb a hang. A hallásküszöb 0 dB, ez a hallható hang határa. Ami 0 dB-nél halkabb, azt az ember egyszerűen nem hallja. Egy normál beszélgetés körülbelül 50 dB-en zajlik. A fájdalomküszöb kb. 120 dB – ennél az értéknél már károsodhat a fül, és siketség jelentkezhet.

A tiszta hangok, – mint a híres „A” kamarahang – mindig egy adott frekvenciával rezegnek.

A hangok több részhangból tevődnek össze. A magánhangzók, tehát pl. az a, e, i, o, u is hangok.

Egy zaj több eltérő frekvencia összessége, melyekből sistergés, sziszegés vagy zúgás keletkezik. Beszédünk minden egyes mássalhangzója zaj tehát. A környezetben jelentkező zajok, pl. a közlekedés hangja vagy a tengervíz zúgása is zaj.

Mi az, amit nem hallunk?

Hallástartományunk 20 és 20 000 Hertz között van, és olyannyira sokrétű, hogy képesek vagyunk mintegy 400 000 hangot megkülönböztetni. Természetesen számos olyan frekvencia létezik, amit egyszerűen a tökéletesen halló emberek sem hallanak, mivel ezek a hangok a hallásküszöb alatt helyezkednek el. Az emberi fül nem hallja például az ultrahangokat. Ezek rejtve maradnak előttünk.

Emellett a magyarok mintegy 10-12 százaléka siket. Számukra a jó hallás elérhetetlen. A siketek nagy része időskori siketségben szenved, de a halláskárosodás a fiatalokat is érintheti.

Időskori siketség esetén elhalnak a belső fülben lévő szőrsejtek, aminek következtében legtöbbször először a különösen magas frekvenciákat nem hallja az érintett. Ha ezt nem korrigálják időben hallókészülékkel, tovább csökken a hallás képessége, és az agy elfelejti megfelelően azonosítani a hangokat.

Ha tehát úgy érzi, hogy alig hallja a beszélgetőpartnereit, kérjen időpontot hallásvizsgálatra a Geers Halláscentrumoktól vagy háziorvosától. A fél órás vizsgálat után (kb. ennyi időt vesz igénybe a hallásvizsgálat) megtudhatja, hogy mennyire jó a hallása.

Mit hallanak más élőlények?

Diagram -A fülünk által hallható hangokon kívül az emberi fül számára nem hallható rengeteg további hang és zaj van még. Az infrahang-tartományban lévő rendkívül mély hangokat és az ultrahang-tartományban elhelyezkedő különösen magas hangokat a mi fülünk ugyan nem érzékeli, de bizonyos állatok igen. Az elefántok, a szarvasmarhák és a rovarok a 16 Hz alatti zajokat is hallják, melyeknek hanghullámai egészen nagy távolságokra is kiterjedhetnek. A skála másik végén állnak a sündisznók, a denevérek és – éllovasként – a delfinek, amelyek a 100 000 Hz feletti hangmagasságot is hallják. Ők tehát más frekvenciatartományt érzékelnek, így hallásküszöbük eltér a miénktől. Hallástartományuknak megfelelően ezeknek az állatoknak a hangtartománya más, és csak részben fedi az emberi hallás- és hangtartományt. Az állatok egymás között folytatott kommunikációjának egy részét tehát mi nem is érzékeljük.

A delfinek szinte a fülükkel látnak. Az általuk kibocsátott, csattogó, magas frekvenciájú hangimpulzusok visszhangját használják fel a lehetséges támadóik és a ragadozó halak helyzetének meghatározásához. A kis halakat is akusztikus helymeghatározással tudják megtámadni. A delfineknek egyébként egyedi füttyhangjuk van, ami mintegy akusztikus ujjlenyomatként funkcionál.