Hogyan hallanak a különböző állatok?

Tudta, hogy az emberek átlagosan 20 Hertz (alacsony frekvencia) és 20 000 Hertz (magas frekvencia) közötti frekvenciatartományban észlelnek hangokat? Érdekes módon a csecsemők a 20 000 Hz-nél kicsit magasabb frekvenciákat is hallják, de az életkor előrehaladtával elveszítik a magas frekvenciájú érzékenységük egy részét. Bár a hangokat viszonylag széles tartományban észleljük, meglátja, hogy egyes állatfajok hallási tartományához képest ez a tartomány valójában meglehetősen szűk. Ezenkívül mi emberek, a 3000 Hz körüli hangokra vagyunk a legérzékenyebbek.

Nem minden emlős állat hallóképessége van ugyanabban a frekvenciatartományban. A legtöbb kisemlős például a nagyon magas frekvenciákra érzékeny, de az alacsonyakra nem. Egyes denevérfajták akár a 200 kHz-es hangokat is képesek észlelni, de alsó határuk 20 kHz körül van.

Észrevette valaha, mennyire érzékenyek a háziállatok a hirtelen zajokra? A vadon élő állatokhoz hasonlóan a macskák és a kutyák megőrizték érzékeny hallásukat, mely segít nekik a veszélyek elkerülésében. A macskák és a kutyák hallása fejlettebb az emberekénél, mivel az általuk hallható hangok frekvenciatartománya sokkal szélesebb.

A macskák és kutyák hallása körülbelül 20 Hz-től 60 000 Hz-ig (60 kHz) terjed – elképesztő módon lehetővé téve számukra, hogy még az emberek számára teljesen hallhatatlan ultrahangot is hallják! Más állatok, mint például a delfinek, denevérek és elefántok még magasabb frekvenciákat is hallanak – melyekről a cikk későbbi részében fogunk részletesebben beszámolni. A magas frekvenciájú hangokon kívül a kutyák és a macskák az embereknél sokkal távolabbi hangokat is képesek hallani.

A kutyák füle érzékenyebb, mint az embereké, de nem annyira, mint a macskáké. A kutyák azonban kiválóak a hangforrások azonosításában, és magasan fejlett fülizmaiknak köszönhetően a hangok forrásaira való összpontosításban.

A macska külső füle (fülkagylója) függőleges és kúp alakú, mely kettős célt szolgál: a hang érzékelését és a hanghullámok felerősítését. A macska füle a 2000 és 6000 hertz (Hz) frekvencia közötti hanghullámokat két-háromszorosára képes felerősíteni. Fülük segítségével képesek magas frekvenciájú hangokat akár 50 méteres távolságból is hallani. Emiatt egyes szakértők úgy vélik, hogy a macskákat nem szabad hangos zenének kitenni, mert az károsíthatja hallórendszerüket.

A macska külső fülében található 30 izomcsoportnak köszönhetően füle akár 180 fokban is tud mozogni. A kutya fülkagylója szintén függőleges és mozgékony, melynek segítségével a kutyák könnyedén be tudják azonosítani a hangforrásokat.

A macskák és a kutyák ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa. Az állatvilágnak sokkal több olyan képviselője van, melyek még lenyűgözőbb hallórendszerrel rendelkeznek.

Az elefántok hatalmas fülükkel lenyűgöző hallási képességekkel rendelkeznek. A fülük és a hallójáratuk felépítésének köszönhetően az embereknél sokkal hosszabb infrahanghullámokat képesek észlelni. Ennek a magas szintű érzékenységnek köszönhetően még a felhők mozgását és az esőfelhők összegyűlését is hallják.

Meglepő módon az elefántok nagy távolságokon keresztül is képesek kommunikálni. Lábaikkal a földet verve erőteljes, de alig hallható rezgéseket indítanak el, amelyeket más elefántok a lábukban és fülcsontjaikban lévő idegvégződések segítségével mérföldekkel arrébb is érzékelnek.

A denevéreknek megvan az a lenyűgöző képességük, hogy a sötétben úgy mozogjanak, ahogyan semmilyen más állat nem képes. Az echolokáció segítségével az éjszaka legsötétebb órájában is képesek zsákmányukat megtalálni. Hogyan képesek ilyen nagy fokú precizitásra? Úgy, hogy magas frekvenciájú zajokat bocsájtanak ki, amelyek aztán visszaverődnek bármiről, ami a környezetükben található, visszatérve a denevér fülébe. A visszhangok segítségével lényegében térképet alkotnak környezetükről, így a sötétség teljesen irrelevánssá válik.

A denevérek másik lenyűgöző tulajdonsága, hogy hallórendszerük a szárnyukon lévő szőrszálakig terjed. Ennek eredményeként a Merkel-szőrrel borított szárnyaik rendkívül érzékenyek a légmozgásokra, lehetővé téve számukra, hogy repülés közben észleljék a közeledő tárgyakat, és ezt az információt az agyukba juttassák feldolgozásra. Ez azt jelenti, hogy a denevérek hallása az emberekénél sokkal fejlettebb. A denevérek nem csak a fülükkel hallanak, hanem a szárnyukon lévő szőrszálakkal is.

Szóval hogyan közlekednek? Először a homlokukból hangimpulzusokat bocsátanak ki, és ezeket az egyedi hangokat a célpontjukra irányítják. Amikor a hangok visszaverődnek, a delfin állkapcsa érzékeli őket, majd a hallóidegek az agyba küldik. Az egyik legjelentősebb különbség a delfinek és a szárazföldi állatok hallása között, hogy a delfinek fülei – a fejük oldalán lévő nyílások – valószínűleg nem játszanak döntő szerepet hallórendszerükben.