Összefoglaló:

Vorgespräch der Untersuchung beim Akustiker

Kórkép és tünetek

A Menière-betegség egy olyan megbetegedés, amikor zavar keletkezik a belső fül folyadékháztartásában. Ehhez fontos tudni, hogy a belső fül az egyensúlyszervből és a hallószervből (a hallócsigából) áll. Mindkét szervben folyadékkal teli íves járatok találhatók. Menière-roham esetén az endolympha nyomásnövekedése alakul ki. A Menière-betegség három legjellemzőbb tünete:
  • erős szédülés, amely néhány perctől kezdve akár néhány órán keresztül is tarthat
  • halláscsökkenés (elsősorban a mélyebb hangok tartományában és legtöbbször csak az egyik oldalon)
  • Fülzúgás (Fülzúgás)
A betegségnek több mellékhatása is van, ilyenek például:
  • nyomás a fülben
  • hányinger és hányás
  • verejtékezés
  • szemtekerezgés (nystagmus)
A Menière-betegség elsősorban a 20 és 50 éves kor közötti korosztályt, és általában csak az egyik fület érinti. Hosszabb ideje fennálló betegség esetén azonban nő a másik fül megbetegedésének veszélye is. A gyakran hosszú ideig tartó szédülés miatt sok betegnél hányinger jelentkezik, ami hányással járhat, a rohamok azonban nem járnak eszméletvesztéssel. Ez alkalmanként félelemspirált indít el a Menière-betegségben szenvedőknél: a betegek rettegnek az újabb rohamtól, ezért állandó stresszben élnek. Emiatt nem szabad alábecsülni a Menière-betegség pszichikai vetületét. A rohamok között napok, hetek, hónapok vagy akár évek is eltelhetnek. Jó hír, hogy a szédülési rohamok száma a betegség előrehaladtával gyakran csökken.

Okok

A betegség pontos okai nem ismertek, többféle megközelítés létezik. Egyik lehetséges oka például az, hogy megrepedt az ún. Reissner-membrán, ami nem más, mint a belső fülben lévő hallócsigán belül található vékony sejtmembrán. Ha megreped ez a membrán, kifolyik egy folyadék (a káliumban szegény perilympha), és megnő a nyomás az érintett fül hallócsigájában. További lehetséges okok lehetnek a belső fülben gyulladást okozó vírusos fertőzések.

Forduljon fül-orr-gégészhez, mert szédülés, fülzúgás és halláscsökkenés nemcsak Menière-roham közben, hanem más miatt is jelentkezhet.

Diagnózis

Ha ezeket a tüneteket észleli, sürgősen forduljon fül-orr-gégészhez, aki néhány vizsgálattal kideríti, hogy a Menière-betegségről van-e szó, és megállapítja a lehetséges okokat is. Például fültükörrel megvizsgálja a fület, majd mindkét oldalon hallásvizsgálatot végez, hogy egyforma-e a hallás az érintett és az egészséges oldalon. Mivel a szédülés is a jellegzetes tünetek egyike, ezért a fül-orr-gégész megvizsgálja a beteg egyensúlyszervét és szemét is.

Emellett megtárgyalják a beteg kórelőzményeit is, hogy kiderüljön, hogy nem áll-e más betegség Menière-rohamok hátterében.

Halláscsökkenés Menière-betegség esetén

A halláscsökkenés a Menière-betegség fő tüneteinek egyike. A legtöbb esetben egyoldali halláscsökkenésről van szó. Kezdetben a halláscsökkenés gyakran csak a roham idején jelentkezik, azt követően pedig elmúlik. Hosszabb ideje fennálló betegség után azonban tartós és erős szenzorineurális hallászavar jelentkezhet. A Menière-betegségre jellemző halláscsökkenés elsősorban a mély hangokat érinti, így az érintettek egyre nehezebben hallanak. Ha Ön is hallászavart tapasztal, keressen fel egy audiológust.

Hogyan élhetnek az érintettek a betegséggel?

Mivel még nem teljesen tisztázottak a Menière-betegség okai, sajnos nem léteznek a megbetegedés megelőzésére és terápiás kezelésére vonatkozó egységes intézkedések. Meg kell tanulni a betegséggel együtt élni. A Menière-betegség számos érintettje úgy véli, hogy
  • az egyensúlyi gyakorlatok
  • a mozgás
  • és a kikapcsolódás
segít együtt élni a betegséggel, holott erre nincsenek tudományos bizonyítékok.
Mindenesetre az biztosan nem árt, ha az érintettek egészséges életmódot folytatnak. Ajánlottak többek között a következők:
  • a nikotinbevitel elhagyása
  • nátriumszegény és káliumban gazdag étrend
  • a stressz elkerülése
Amennyiben Önnél is olyan tünetek jelentkeznek, mint a szédülés vagy a halláscsökkenés, javasoljuk, hogy keresse fel fül-orr-gégészét.

Kezelés

A Menière-betegség jelenleg gyógyíthatatlan. Máig nem tisztázott, hogy pontosan mi okozza a betegséget. A tünetek ugyanakkor gyógyszerekkel és/vagy műtéttel legyőzhetők. Különbséget kell tennünk a további rohamokat megelőző intézkedések és a rohamok közben alkalmazott akut kezelés között. A szédülés kezelésére különféle gyógyszereket, ún. antivertiginosa készítményeket alkalmaznak (anti [gr.] = ellen, vertigo [lat.] = szédülés). Mivel a szédülést nagyon gyakran erős hányinger kíséri, a Menière-betegségben szenvedők emellett hányinger elleni szert is kapnak.

Ha valaki nagyon súlyos Menière-betegségben szenved, és nagyon gyakran van szédülési rohama, más módszerekkel kezelik.
Egyrészt egy gyógyszer (gentamicin) beadásával kikapcsolható az egyensúlyszerv, így megszűnhetnek a szédüléses rohamok. Ezáltal viszont csökkenhet a páciens hallása.

Másrészt műtéti kezelési lehetőség is rendelkezésre áll. Bizonyos esetekben pl. műtéti beavatkozással átmetszik az egyensúlyszervet (neurektómia), hogy ne jelentkezhessen többé a szédülés. További kezelési módszer a szakkotómia, amikor a belső fül egy részében kialakított apró nyíláson keresztül nyomásmentesítik a fület.