Miért értjük félre a szelektív hallást?

A „szelektív hallás” kifejezést a hétköznapokban azokra alkalmazzuk, akik tudatosan nem akarják meghallani azt, amihez nincs kedvük.

És bár biztosan mindenki ismer ilyen embereket, a valódi szelektív hallás nem szándék kérdése, és mostanra sok tudományos bizonyíték is a rendelkezésünkre áll.

Mi is pontosan a szelektív hallás?

A szelektív hallási figyelem vagy más néven szelektív hallás a szelektív figyelem egyik típusa. Ha szelektív hallása van, zajos környezetben egyszerre csak egy beszélő partnerre tud odafigyelni. Ez lényegében azt jelenti, hogy mivel csak egyetlen személyre összpontosít, zsúfolt vagy zajos környezetben figyelmen kívül hagyja a más forrásból származó beszédet, szavakat vagy hangokat. Ez a képességünk, hogy bizonyos hangokat figyelmen kívül tudunk hagyni, agyunk működésének szerves része.
idősebb pár a kanapén
Ellentétben azzal, amikor szándékosan dönt úgy, hogy figyelmen kívül hagy valakit, a szelektív hallási figyelem általában egy tudattalan folyamat, amely önmagától akkor indul be, amikor egy hangra vagy egy bizonyos beszélgetőpartner szavaira próbál összpontosítani. Tökéletes példa erre a jelenségre, amikor egy elmélyült beszélgetést folytat valakivel, és annyira koncentrál a beszélgetőpartnerére, hogy az agya blokkolni kezd más embereket vagy hangokat.

A mai világban állandóan képekkel, hangokkal és információkkal bombáznak bennünket. A szelektív hallási figyelem lényegében tehermentesíti agyunkat és segíti elkerülni annak túlterhelését. A szelektív hallás lehetővé teszi számunkra, hogy megválasszuk, hogy az adott pillanatban melyik érzékszervi tapasztalatot dolgozzuk fel, és melyiket hagyjuk ki.

Hogyan működik a szelektív hallás?

A szelektív hallás valójában védekezési mechanizmus, ami a túlterheléstől védi az idegrendszerünket és az agyunkat. Egyszerűen nem vagyunk képesek minden pillanatban az összes, bennünket érő érzékszervi információt feldolgozni. Ezért a szelektív hallási figyelemnek köszönhetően csak a tudattalanul kiválasztott részleteket dolgozzuk fel.

Ha a figyelmünket egyetlen hangra vagy beszélgetőpartnerre fókuszáljuk, a környezetünkben lévő zajt és más beszélgetéseket is halljuk, de az agyunk azokat egyszerűen nem dolgozza fel.
Ezért valós az a megállapítás, hogy a hallási figyelem olyan dolgokra irányul, amelyek iránt érdeklődünk. Ezek alapján látható, hogy a szelektív hallás nem fiziológiai rendellenesség, ugyanakkor az esetek jelentős részében egyáltalán nem is tudatos döntés, ha valakinek a mondanivalóját nem halljuk meg a környezetünkben.

Hogyan választunk a hangok közül?

Logikus lehet a kérdés: hogyan választjuk ki, mit hallunk meg és mit nem. Ezt számos tényező befolyásolhatja. Egyértelmű, hogy a hozzánk közelebbi hangokra könnyebben tudunk figyelni. Az is fontos, hogy a környezetünkből összesen mennyi hanginger érkezik.

Vannak azonban belső tényezők is, például a téma, amelyről a beszélgetés szól. Ha ez érdekes számunkra, könnyebben koncentrálunk rá. És még valami: sokkal inkább tudunk figyelni valakinek a hangjára, ha látjuk az arcát és a szájmozgását.

Milyen gyakori a szelektív hallás?

Tudományos alapon egyelőre nem megállapítható, hogy hány embernek van szelektív hallása. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a férfiak között gyakoribb a jelenség, mint a nőknél. Ez magyarázhatja azt is, hogy a férfiak miért képesek jobban teljesíteni, amikor fontos, hogy zajos környezetben, a szelektív hallást kifejezetten igénylő helyzetekben koncentráljanak.
 

A szelektív hallás nem hallászavar

Arra sincs tudományos bizonyíték, hogy a szelektív hallásnak bármiféle pszichológiai vagy fiziológiai okai lennének. Mivel a fülben nincs halláscsökkenés, a szelektív hallási figyelem nem sorolható a fiziológiás hallászavarok közé.

Mikor forduljon audiológushoz?

Ha biztos abban, hogy csak szelektív hallási figyelemről van szó, akkor nincs ok az aggodalomra. Ha a hallásunkkal kapcsolatban nem csak a fent leírt jelenségeket tapasztaljuk, vagy idegi okokból bekövetkező halláskárosodásra gyanakszunk, mindenképpen érdemes hallásvizsgálatot végeztetni.
Egy hozzáértő audiológus meg tudja állapítani, valóban fennáll-e halláskárosodás, és ha rendellenességet talál, hatékony megoldást tud ajánlani.
A jelen cikkben található információk kizárólag oktatási és tájékoztatási célokat szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik és nem váltják ki a szakszerű orvosi tanácsadást. Ha bármilyen kérdése van egészségével kapcsolatban, keresse fel kezelőorvosát, vagy egy egészségügyi szakembert.